Cafeteria szabályok 2014-től

A béren kívüli juttatások változásai 2014-tól! A cafeteria változások miatt érdemes a munkáltatóknak még nagyobb hangsúlyt fektetniük a hatékony megoldások kiválasztására.

A Parlament által megszavazott adótörvények alapján az alábbiak szerint módosulnak a béren kívüli juttatások szabályai.

(Az 1995. évi CXVII. személyi jövedelemadóről szóló törvény módosítása.)

A korábban megszokott cafeteria-szolgáltatók piacról történő kiszorulása miatt a vállalkozásoknak új kapcsolatokat kell kiépíteniük a 2012-ben megjelent új szolgáltatókkal, elsősorban a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány Nemzeti Üdülési Szolgáltatóval, valamint a SZÉP kártyát kibocsátó bankokkal.

Keretszabályok

2014-től marad 35,7 % a kedvező adózású béren kívüli juttatások adóterhelése.

A 19,04%-os adó mellett, továbbra is + 14 %-os EHO fizetési kötelezettséggel kell számolni, amelyet szintén a juttatás értékének 1,19-szeres értéke alapján kell figyelembe venni. Így 2013-tól a kedvező adózású juttatások összes terhe 35,7%.

Felső plafon továbbra is érvényes a teljes, adókedvezményt élvező cafeteria-keretre.

Az egyes juttatások egyéni kerete mellett együtt is figyelni kell a kiadott összértéket, hogy ne lépje túl egy éves 500.000 forintos keretet. E felett a keret felett ugyanis a juttatások értékének 1,19-szeresét alapul véve a 16 %-os SZJA mellett 27 % EHO-t is kell fizetni.

A 2014-es legfontosabb változás az utalvány fogalmát érinti. A jogalkotó ugyanis egyértelműsíti, hogy az utalvány formájában nyújtott juttatás esetén, ha az utalvány visszaváltható, vagy készpénzre váltható nem minősül utalványnak. Fontos azonban, hogy a visszaváltás lehetősége megmarad azokban az esetekben, amikor a munkáltató az általa bármely okból fel nem használt (a munkavállaló részére ki nem osztott) utalványokat kívánja visszaváltani.

Fontos változás még:

• A lakáscélú hiteltámogatás esetén nemcsak közvetlenül a lakás vásárlásához, hanem a már fennálló hitel törlesztéséhez nyújtott támogatás is adómentes munkáltatói lakáscélú támogatásnak minősülhet meghatározott feltételek teljesülése mellett.
• A sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sporteseményre szóló belépőjegyet, bérletet a jövőben nemcsak sportesemény-szervező tevékenységet folytató szervezetek, hanem más kifizetők, juttatók is adhatnak adómentesen a magánszemélyeknek, méghozzá összeghatártól függetlenül.

 

Összefoglaló táblázat

Cafeteria elemek adózása 2014-ben

Juttatás megnevezése	Adóteher mértéke	Kedvezményes korlát
Kockázati életbiztosítás, csoportos élet-, baleset- és egészségbiztosítás	0%	Adó- és járulékmentes havonta a minimálbér 30%-ig
Egyéni vállalati nyugdíj- és un. "horgony" program	0%	A rendszeres befizetések a cég számára adó- és járulékmentesek!
Kulturális szolgáltatásokra szóló belépő/bérlet és könyvtári beiratkozási díj	0%	Évi 50 000 Ft-ig adómentes
Sporteseményre szóló belépőjegy/bérlet	0%	Korlátlan értékben, amennyiben az adott sportrendezvény a sportról szóló törvény hatálya alá tartozik
Lakáscélú támogatás	0%	A meghatározott feltételek teljesülése esetén 5 éven belül legfeljebb 5 millió forintig.
Munkahelyi meleg étkeztetés	35,7%	12.500 Ft/hó
Erzsébet-utalvány	35,7%	8.000 Ft/hó
Helyi utazási bérlet térítése	35,7%	Közlekedési társaság tarifája
Iskolakezdési utalvány	35,7%	szülőnként/gyermekenként Évente gyermekenként a minimálbér 30%-áig
Iskolarendszerű képzés	35,7%	minimálbér 2,5x-szerese/év/munkavállaló (amennyiben a képzés a munkakör betöltéséhez szükséges, vagy egyéb a munkáltató tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgálja)
Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás	35,7%	Havonta a minimálbér 50%-áig
Önkéntes egészségpénztári hozzájárulás Önsegélyező pénztári hozzájárulás	35,7%	Együttesen havonta a minimálbér 30%-áig
Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP kártya)
Szálláshely alszámla	35,7%	225.000 Ft/év
Vendéglátás alszámla	35,7%	150.000 Ft/év
Szabadidő alszámla	35,7%	75.000 Ft/év
Egyes meghatározott juttatások, és a keret felett juttatott összeg	51,17%	korlátlan

A 35,7%-os kedvezményes adózású elemek éves kerete 500.000 forint.

 

A legoptimálisabb juttatási elemek kiválasztásához vegye fel a kapcsolatot velünk, kérjen egy független szakvéleményt és egy díjmentes konzultációt!

Kapcsolat

 

 

Az egyes juttatások szabályozása

2014-ben is adómentesen adható:

Egyéni vállalati nyugdíj- és un. "horgony" program

2014-ben is az ezen célokra alklmazható un. teljes életre szóló (visszavásárlási értékkel rendelkező) életbiztosítások rendszeres befizetései teljes mértékben költségként leírhatók és korlát nélkül adómentesek. (Az un. eseti befizetések 2013-tól adókötelesek.)

Célok:

• A munkáltató gondoskodni kíván munkavállalójáról nyugdíjba vonulása után.
• A munkáltató adó- és járulékfizetési szempontokból hatékonyan premizálni kívánja munkavállalóit.
• A munkáltató a céghez kívánja kötni kulcsembereit.
• Kiszállási stratégia felépítése a tulajdonosok számára (főleg családi vállalkozások esetén)
• Adóoptimalizálás

A megoldás előnyei:

• Modern értékpapír-alapú tőkeképzési forma.
• Szabad, megkötések nélküli allokáció az eszközalapokban.
• Szabad átirányítatás és átváltás az alapok között.
• Szabad választás, hogy a felkínált lehetőségeken belül mekkora biztosítási összegre van szükség az adott időszakban.
• Árfolyamfigyelő rendszerek alkalmazása
• Az életpálya alakulásának függvényében egyaránt van lehetőség a biztosítási összeg növelésére vagy csökkentésére.
• A befektetés rugalmassága lehetőséget teremt arra, hogy ügyfeleink megtakarításaikat szabadon szervezzék, döntésüktől függően aktív vagy passzív befektetési politikát folytassanak.
• A megoldás a biztosítási védelem mellett nyújtja a befektetési hozamlehetőségek szabadságát.
• A program ötvözi a korszerű megtakarítási és befektetési lehetőségeket az életbiztosítások és az öngondoskodás nyújtotta biztonsággal.

A cég előnyei:

• Pénzügyi stratégia elindítása
• „Vállalati nyugdíj” felépítése
• Differenciált javadalmazási rendszer kiépítése
• Megtartóerő, lojalitás fokozása
• Bónuszként átadható a dolgozónak vagy megvonásként is alkalmazható
• A programban szereplő dolgozó személye időközben módosítható
• A cégnek költség!
• 100 Ft bruttó bérből a dolgozó nagyságrendileg 57 Ft nettó bért kap meg, míg ez összesen 135 Ft-ba kerül a cégnek!
• Követelés-mentesség Illeték-mentesség
• Hagyatéktervezés, felkészülés váratlan eseményekre
• Nemzetközi háttér Választható biztosítási összegek és szolgáltatások
• Választható befektetési eszközalap megosztás
• Széleskörű rugalmasság
• Hűségbónusz-rendszerek
• Folyamatmenedzselés
• Átváltások kamatadó-mentessége
• Adóoptimalizáció

Ennél az elemnél nincs összegbeli korlátozás.

Több juttatási elem megadóztatása mellett egy biztos pont továbbra is megmaradt: a lejárat nélküli befektetési egységhez kötött életbiztosítások rendszeres befizetései továbbra is teljesen köztehermentesek a cégek számára. Több tízezer vállalkozás alkalmazza mára már ezt a megoldást, amely a sokszor bizonytalan gazdasági környezetben komoly versenyelőnyt jelenthet számukra a legértékesebb dolgozóik megtartásában!

 

Kockázati életbiztosítások, csoportos élet- és balesetbiztosítások, + 2012-től az egészségbiztosítások is!

Az eddig korlátozás nélkül adható kockázati (visszavásárlási értékkel nem rendelkező) élet,- egészségbiztosítások is kaptak egy törvényi korlátot. Havonta a minimálbér 30%-ig téríthet ilyet a munkáltató.

Célja: a megfelelő élet- és balesetbiztosítási védelem biztosítása a dolgozóknak. a kockázati biztosításokkal a cég nemcsak a dolgozókról, hanem egy váratlan balest esetén a dolgozók hozzátartozóiról is gondoskodni tud és ezzel akár nem kívánt munkaügyi pereket is képes megelőzni.

Az SZJA tv. 1. sz. melléklet:

6.3. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

6. A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes:

6.3. a kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás, a visszavásárlási értékkel nem rendelkezõ baleset- és betegségbiztosítás díja, valamint a kizárólag a díjat fizetõ kártérítési felelõsségi körébe tartozó kockázat elhárítására kötött biztosítás díja;

Lényeges pontok:

• Cég a szerződő, biztosítottak a cég munkavállalói.
• Egyénileg választható szolgáltatási csomagok (lehet differenciálni).
• Teljes mértékben költségként leírható, havonta a minimálbér 30%-ig adómentes.

 

 Sporteseményre szóló belépő/bérlet

2014-ben korlátlan értékben adómentes, amennyiben az adott sportesemény a sportról szóló törvény hatálya alá tartozik.

SZJA tv. 1. sz. melléklet:

8. A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:

8.28. az ingyenesen vagy kedvezményesen

a) juttatott, a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet;

Lényeges pontok:

• Ezt a juttatást nem saját sportolásukra költhetik majd a dolgozók, hanem valóban egy versenyre, bajnokságra, meccsre szóló belépőt, bérletet vásárolhatnak vele. Így a fitneszbérlet, uszodabérlet nem számolható el ilyen címen adómentesen.
• Ez a juttatás az 1. sz. melléklet adómentes juttatása, így ennek értékét nem kell beleszámítani az 500.000 forintos összkeretbe.

 

Kulturális szolgáltatásokra szóló belépőjegy

Adómentes 50.000 Ft/év értékhatárig.

SZJA tv. 1. sz. mellélet:

8. A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:

8.28. az ingyenesen vagy kedvezményesen

b) a kifizető által ugyanazon magánszemélynek az adóévben legfeljebb 50 ezer forint értékben juttatott, kulturális szolgáltatás igénybevételére - muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére - szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj, ide nem értve a Széchenyi Pihenő Kártya szabadidő alszámlájára utalt munkáltatói támogatást;

 

Lakáscélú támogatás

SZJA tv. 1. sz. melléklet:

2. A lakáshoz kapcsolódóan adómentes:

2.7.a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a kincstár útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét, továbbá a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtott támogatást is) a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt (lakáscélú munkáltatói támogatás);

Az új adótörvény-módosításnak köszönhetően a munkáltatónak lehetősége van rá, hogy méltányolható lakásigény esetén támogassa a dolgozók korábban felvett lakáshitelének visszafizetését. Minden olyan feltételt, amelyet eddig biztosítani kellett a lakáscélú támogatás adómentességéhez, ugyanúgy biztosítani kell a hiteltörlesztés támogatása esetében is:

• A támogatást "hitelintézet útján, annak igazolása mellett" lehet  folyósítani. Tehát pénzintézeten, ill. a Magyar Államkincstáron keresztül kell adni.
• A támogatás mértéke pedig "maximum 5 millió forintig" terjedhet összevontan 5 éven belül.
• A támogatás a vásárlási vagy építési ktg. 30%-ig terjedhet.
• Méltányolható lakásigényre adható. (12/2001-es kormányrendelet)

Ki kaphatja?

A lakáscélú támogatás igénybe vételéhez munkáltató-munkavállaló jogviszony szükséges. A személyi feltételeknél az úgynevezett méltányolható lakásigény a legkritikusabb pont. (12/2001-es kormányrendelet) 

A támogatás folyósítása:

Mindenképpen pénzintézeten keresztül. Hiteltörlesztésnél a munkavállaló lakáscélú hitelszerződéssel kell rendelkezzen, amelyről a pénzintézet egy igazolást állít ki.

A támogatás két formája:

• Egyösszegű támogatás. Ez előtörlesztésnek minősül, s a bank hirdetményében közzétett díj megfizetése mellett lehetséges, amelynek megfizetése a munkavállalót terheli.
• A lakáscélú kölcsön havi törlesztésének támogatása.

  

A kedvező adózású juttatásokra vonatkozó SZJA tv. 71. paragrafusa az alábbiak szerint módosult:

Étkezés támogatása:

71. § (1) Béren kívüli juttatásnak minősül - ha a juttató a munkáltató - a munkavállalónak

b) a munkavállaló választása szerint

ba) munkahelyi (üzemi) étkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében a munkáltató telephelyén működő étkezésihelyen megvalósuló ételfogyasztás formájában juttatott jövedelemből a havi 12 500 forintot meg nem haladó rész (ideértve a kizárólag az adott munkáltató munkavállalóit ellátó, a munkáltató telephelyén működő munkahelyi (üzemi) étkezőhelyen az említett értékben és célra felhasználható – a munkáltató vagy az étkezőhelyet üzemeltető személy által kibocsátott — utalványt, elektronikus adathordozót is),

2012-ben, ha a munkáltató dolgozóin kívül mások is látogatták az étkezdét, akkor ez kizáró ok volt a belső utalványok használatára. 2013-ban ebben az esetben is működhet a belső utalvány, elektronikus adathordozó.

és/vagy

bb) Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 8 000 forintot meg nem haladó rész.

A dolgozó választhat munkahelyi étkeztetést havonta 12.500 Ft értékben és/vagy 8.000 Ft-ért „hideg étkezést” Erzsébet utalványon keresztül.

Ezt az utalványt a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány bocsátja ki 2013-ban is. Az Erzsébet-utalvány melegkonyhás vendéglátóhelyeken, étkezési szolgáltatás vásárlásra is felhasználható.

 

Iskolakezdési támogatás

71. § (1) Béren kívüli juttatásnak minősül - ha a juttató a munkáltató - a munkavállalónak

e) iskolakezdési támogatás címén juttatott jövedelemből gyermekenként, tanulónként a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó rész; (6) E § alkalmazásában

g) iskolakezdési támogatásnak minősül az a juttatás, amelyet a munkáltató a közoktatásban (vagy bármely EGT-államban ennek megfelelő oktatásban) részt vevő gyermekre, tanulóra tekintettel a tanév első napját megelőző 60. naptól a kibocsátás évének utolsó napjáig tankönyv, taneszköz, ruházat vásárlására jogosító - papír alapon vagy elektronikus formában kibocsátott - utalvány formájában juttat, feltéve, hogy a juttatásban részesülő magánszemély a juttató olyan munkavállalója, aki az említett gyermeknek, tanulónak a családok támogatásáról szóló törvény vagy bármely EGT-állam hasonló jogszabálya alapján családi pótlék juttatásra vagy hasonló ellátásra jogosult szülője, gyámja (ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot) vagy e szülőnek, gyámnak (ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot) vele közös háztartásban élő házastársa, és a juttatásra való jogosultság feltételeinek fennállásáról a munkáltatónak nyilatkozatot tesz;

Lényeges pontok:

• Iskolakezdési támogatás az általános iskolai vagy középiskolai tanulmányait az adott év szeptemberében folytató gyermekekre alapozva adható.
• Gyermekenként a minimálbér 30%-ig nyújtható ilyen juttatás minden erre jogosult munkavállalónak.
• A családi pótlékra jogosult szülő és vele egy háztartásban élő házastársa kaphatja, azaz egy közös gyermek után mindkét szülő igénybe veheti, ha ezek a pontok igazak rá.
• A tanévkezdést megelőző és azt követő 60 napon belül adható, számolható el.
• Kiadásának módjai: csak utalvány formájában nyújtható, az elszámolás 2013-tól már nem történhet a munkáltató nevére szóló számla alapján. (Kizárólag tankönyv, taneszköz, ruházati számlák fogadhatóak el.)
  
  

Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP kártya)

71. § (1) Béren kívüli juttatásnak minősül - ha a juttató a munkáltató - a munkavállalónak

c) az adóévben Széchenyi Pihenő Kártya

ca) szálláshely alszámlájára utalt, kormányrendeletben meghatározott szálláshely- szolgáltatásra felhasználható — több juttatótól származóan együttvéve — legfeljebb 225 ezer forint támogatás;

cb) vendéglátás alszámlájára utalt, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) kormányrendeletben meghatározott étkezési szolgáltatásra felhasználható — több juttatótól származóan együttvéve — legfeljebb 150 ezer forint támogatás;

cc) szabadidő alszámlájára utalt, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásra felhasználható — több juttatótól származóan együttvéve — legfeljebb 75 ezer forint támogatás;

A Kormány 2011. április 12-én hirdette ki a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP kártya) kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 55/2011 számú kormányrendeletet.

A SZÉP kártya mind a munkavállalók, mind a munkáltatók, mind az elfogadóhelyek számára jelentősen kisebb kiadással jár, mint az üdülési csekk.

A SZÉP kártyával 3 különböző féle „alszámlát” tudunk kezelni:

a.) Szálláshely kártya alszámla: A szálláshely kártya számlájára utalt éves maximum 225.000 Ft-ot az alakuló kormányrendeletben rögzítésre kerülő szállodai, fürdőhelyi szolgáltatások igénybevételére használhatják majd a dolgozók.

b.) Vendéglátás kártya alszámla: A vendéglátás kártya számlájára utalt éves max. 150.000 Ft, melegkonyhás vendéglátó-helyeken a kormányrendeletben meghatározott étkezési szolgáltatásra használható fel. Ezen keresztül lehet további étkezési támogatást biztosítani a munkavállalók számára (ez ráadásul az előző szakaszban leírt étkezési támogatástól függetlenül adható).

c.) Szabadidő kártya alszámla: A szabadidő kártya számlájára utalt éves maximum 75.000 Ft, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásokra költhető el. (pl. konditerem, masszázs stb.)

Ezzel a SZÉP kártya keretösszege 50 százalékkal, összesen évi 450.000 forintra emelkedik, miközben a dolgozók nagyobb szabadságot kapnak ezen összeg felhasználásában. A tervek szerint egyetlen kártyának biztosítania kell a lehetőséget, hogy a 3 alszámlát tudja majd kezelni a felhasználó. Ezekbe a keretekbe bele kell számolni a más juttatótól származó összegeket is, így ez egy újfajta nyilatkozatot igényel majd a dolgozóktól.

Meghosszabbodik a Széchenyi-pihenőkártyára utalt összegek felhasználhatóságának határideje, az összeg a juttatás évét követő második év május 31-ig használható fel.

 

Önkéntes nyugdíjpénztár

(3) Béren kívüli juttatásnak minősül a magánszemély javára átutalt munkáltatói foglalkoztatói havi hozzájárulásból

a) az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50 százalékát, meg nem haladó rész akkor, ha a magánszemély nyilatkozik, hogy az adott jogcímen bevétele az adott hónapra más juttatótól nem volt, továbbá akkor, ha a juttató a hozzájárulást havonta, vagy - az adott hónapokra vonatkozó összegek közlésével - több hónapra előre, vagy utólagosan legfeljebb három hónapra utalja át egy összegben. Egyösszegű utalás esetében azt a magánszemélynél a közölt összegeknek megfelelő hónap(ok) szerinti juttatásnak kell tekinteni. A megállapított adót a kifizető a közölt összegeknek megfelelő hónapokra vonatkozó szabályok szerint és mértékkel, előre történő utalás esetén a juttatás közölt hónapjának, utólagos utalás esetén az utalás hónapjának kötelezettségeként vallja be és fizeti meg.

Lényeges pontok:

• Önkéntes nyugdíjpénztárba a munkáltató a minimálbér 50 százalékáig (max. 50.750 Ft) fizethet havonta pénztári hozzájárulást kedvezményes adózással munkavállalóinak.
• Több munkáltató együttesen is csak ennyit utalhat, erről az SZJA törvény értelmében az érintett dolgozónak nyilatkoznia kell.

 

Egészségpénztár/Önsegélyező pénztár

Az egészségpénztári szolgáltatás célja: egészségügyi, egészség megőrzési szolgáltatások biztosítása a munkavállalók részére. Így például: gyógyüdülés, egészségügyi szolgáltatások, gyógyszertári termékek, szemészet, optika, gyógyászati segédeszközök, fogászat stb.

(3) Béren kívüli juttatásnak minősül a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból

b) az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba együttvéve a minimálbér 30 százalékát, meg nem haladó rész akkor, ha a magánszemély nyilatkozik, hogy az adott jogcímen bevétele az adott hónapra más juttatótól nem volt, továbbá akkor, ha a juttató a hozzájárulást havonta, vagy - az adott hónapokra vonatkozó összegek közlésével - több hónapra előre, vagy utólagosan legfeljebb három hónapra utalja át egy összegben. Egyösszegű utalás esetében azt a magánszemélynél a közölt összegeknek megfelelő hónap(ok) szerinti juttatásnak kell tekinteni. A megállapított adót a kifizető a közölt összegeknek megfelelő hónapokra vonatkozó szabályok szerint és mértékkel, előre történő utalás esetén a juttatás közölt hónapjának, utólagos utalás esetén az utalás hónapjának kötelezettségeként vallja be és fizeti meg.

Lényeges pontok:

• Egészségpénztárba és önsegélyező pénztárba együtt a munkáltató a minimálbér 30 százalékáig (max. 30.450 Ft) fizethet havonta pénztári hozzájárulást kedvezményes adózással. Természetesen, ha csak az egyiket választjuk, akkor az is kiteheti ezt a 30%-ot.
• Több munkáltató együttesen is csak ennyit utalhat, erről az SZJA törvény értelmében az érintett dolgozónak nyilatkoznia kell.

Mindegyik önkéntes pénztári fajtára vonatkozik

az 1993. évi XCVI. törvény az Önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról. E törvény 12. paragrafusa értelmében a törvényességhez még az alábbiakat kell betartani.

12. § (1) Munkáltatói tag az a természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki a pénztárral kötött szerződés alapján munkavállalójának tagdíjfizetési kötelezettségét egészben vagy részben átvállalja (munkáltatói hozzájárulás).

(2) A munkáltatói hozzájárulási kötelezettséget vállaló munkáltató a munkáltatói hozzájárulásból egyetlen olyan munkavállalóját sem zárhatja ki, aki nála legalább hat hónapja munkaviszonyban (közalkalmazotti, közszolgálati, szolgálati jogviszonyban) áll. A munkáltató munkavállalóként mindhárom típusú pénztárban egyidejűleg is vállalhat hozzájárulási kötelezettséget.

(3) A munkáltatói hozzájárulás - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - minden pénztártag munkavállalóra nézve azonos összegű vagy a munkabérének azonos százaléka, amelyet a munkáltató köteles az alkalmazott által választott pénztártól függetlenül egységesen megállapítani. A munkáltató a hozzájárulás megállapításakor pénztártípusonként különbséget tehet. A munkabér százalékban meghatározott munkáltatói hozzájárulás esetén a munkáltató meghatározhatja a hozzájárulás legkisebb és legnagyobb összegét is.

8) Amennyiben a tag azt a munkáltatótól írásban kéri, a munkáltató a kérelmezı tag javára vállalt munkáltatói hozzájárulás teljes összegének, vagy egy részének teljesítését szüneteltetheti vagy megszüntetheti. Egyebekben a munkáltató a munkáltatói hozzájárulás teljesítését kizárólag valamennyi pénztártag alkalmazottjára kiterjedően szüneteltetheti vagy szüntetheti meg. E rendelkezéstől érvényesen nem lehet eltérni.

(9) A (8) bekezdésben foglaltaktól eltérően a munkáltató szüneteltetheti a munkáltatói hozzájárulás fizetését azon időszakokra, amikor a tag munkaviszonya szünetel, illetve munkabér a részére nem jár. Ennek feltételeit a munkáltatónak valamennyi pénztártag munkavállalójára nézve azonos módon kell meghatároznia.

Lényeges pontok:

• A munkáltató az önkéntes pénztári hozzájárulásból egyetlen munkavállalóját sem zárhatja ki, aki nála legalább 6 hónapja munkaviszonyban van. Ez azt jelenti, hogy a pénztári hozzájárulásra mindenki jogosult lesz az első 6 hónap munkaviszony után.
• Minden jogosult munkavállalónak egységes mértékben kell munkáltatói hozzájárulást fizetni az önkéntes pénztárakba, hacsak ő ennek szüneteltetéséről írásban nem nyilatkozik. Tehát ha valaki nem kér, vagy kevesebbet kér, arról írásos nyilatkozat szükséges, még akkor is, ha a juttatási rendszerben a dolgozók válogathatják össze, hogy egy adott keret értékéig, milyen fajta juttatást kérnek.

 

Helyi bérlet

71. § (1) Béren kívüli juttatásnak minősül - ha a juttató a munkáltató - a munkavállalónak

f) a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában juttatott jövedelem.

Sok korlátozást nem alkalmaz a törvény. Kizárólag helyi közlekedésre alkalmas bérlet számolható el, amelynek számlája a munkáltató nevére szól. Az házon belül szabályozható, hogy a dolgozó vásárolja meg a bérletet, és az ellenértékét téríti meg a munkáltató, vagy a munkáltató veszi meg a bérletet, és azt osztja szét a dolgozói között. Összege a közlekedési társaság tarifája szerinti.

Ha ez a kérdés egy picit is elgondolkodtatta, vegye fel a kapcsolatot velünk,
kérjen egy objektív, független szakvéleményt és egy díjmentes konzultációt!

Kapcsolat